Ludmann Mihály festőművész, művészettörténész kiállítása

„Mindig természeti élményből indul. Impresszióból. De nem másolja mechanikusan a látványt. Éppen ellenkezőleg. Az impressziót belső impulzusokkal ötvözi. Képei ily módon valójában expresszív impressziók. A XX. század képzőművészetében főleg az expresszionisták és a vadak (fauve-stilusa) hatott rá. Ugyanakkor, mivel elmélyült művészettörténeti tudással rendelkezik, az elmúlt korok egy-egy arche-képének emléke is az expresszió részévé válik.”

(Sipos Endre művészetfilozófus)

„1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren több tízezer ember jelenlétében felavatták az irredenta szoborcsoportot. Az irredenta olasz szó, jelentése a „meg nem váltott, fel nem szabadított”, amely arra utalt, hogy voltak olyan olasz lakta területek, amelyek az olasz egyesítés után még más államokhoz tartoztak. Az irredentizmus kifejezést használták arra a mozgalomra és eszmére, amely a trianoni békediktátum által idegen államoknak ítélt, történelmileg Magyarországhoz tartozó területek visszaszerzésére irányult, amelyeken hárommilliónál több magyar élt kisebbségben.”

A Trianoni Szemle könyvbemutatójáról 2020-ban készült film alább látható, továbbá annak könyvajánlója Raffay Ernőtől, majd Ludmann Mihály új könyve az Irredenta szobrok mesterei című munka bemutatása.

A Trianoni Szemle folyóirat szerkesztői és szerzői mutatják be a Trianon Kutatóintézet 2020 évi kiadványát a Trianoni Szemle Emlékkönyvét.

Dr. Raffay Ernő az Emlékkönyvben megjelenő írások, cikkek, tanulmányok szerzőire is kitekintést ad. A szerző e kötetben megjelent új tanulmányából részletet felovasva a szabadkőműves mozgalmak közötti összefüggésre mutat rá. A videón zenei, – és prózai előadóként Bucz Magor működik közre.